hidraulika cikk

Hidraulikus hétköznapok

Sokan hitetlenkedve hümmögnek, ha valaki azt mondja: napjainkban a hidraulika a mindennapi élet szerves részévé vált. Nélküle nem léteznének reptereket működtető légitársaságok, sokkal lassabb és valószínűleg drágább lenne a termelés, arról nem is beszélve, hogy kétszerannyi izmos munkáslegényt foglalkoztatna az építőipar, akik targoncákat helyettesítve viccesen rohangálnának például téglákkal a hónuk alatt.

Az ma már minden ember számára világos, hogy az erő önmagában nem érték. Még a nők többsége is úgy tartja, hogy az erő akkor igazán hasznos, ha valamiféle munkát végeznek vele, hiszen az termel értéket, vagy, ha úgy tetszik, az jelenti a pénzt. Mindenki a munkavégzésért fizet és senki sem az erőért. Benzintyúk nagyanyáink szerint, ebből az alaptézisből két lépéssel a sarki kocsmában lehetünk. Itt ugyanis – bár nem ez a legmegfelelőbb hely –, erőátvitel céljából folyadékokat használó rendszereket tanulmányozhatunk nyugalmi vagy mozgási állapotban. És, aki ezt teszi, az bizony máris kapcsolatba került a hidraulikával. De a viccet félre téve elmondhatjuk, hogy minden olyan gép, amely folyadékot használ, ellenőriz vagy konzervál a hidraulika elveit alkalmazza, ahol a közvetítő folyadék alatt leggyakrabban vizet vagy olajat értünk. Leegyszerűsítve az általuk létrehozott erők és mozgások jelentik a hidraulikát.

A görög eredetű szóösszetétel két részből áll. Egyik részét a HYDOR-hydor, melynek jelentése víz, másik részét az AULOS–aulos, melynek jelentése cső adja. Nem is véletlen, hogy az első hidraulikával foglalkozó gondolkodók görög tudósok voltak. Napjaink hidraulikája azonban jelentős eltérést mutat az ókori görög hidraulikától, mely csupán a vízzel, mint – rendelkezésre álló – hidraulikai folyadékkal foglalkozott. Bár az emberiség több mint kétezer éve foglalkozik folyadékok hasznosításával, a technikai fejlődés konzerválta és megőrizte a szót, illetve vele együtt a szakterület fogalmi elnevezését is. Így aztán hidraulikáról értekezve az emberek többsége ma is hidromechanikára, azaz a folyadékok erőtanára gondol, amelynek két nagy területe a hidrosztatika (folyadékok egyensúlytana) és a hidrodinamika (áramlástan). A hidrosztatika az energiaátvitelben a folyadékok helyzeti, nyomási energiáját, míg a hidrodinamika a folyadékok mozgási energiáját használja fel. Mindezek ellenére érdekes tény azonban, hogy bár a történelem folyamán az emberek a hidrodinamikát alkalmazták előszeretettel (pl.: vízimalom), hidraulika alatt napjaink szakemberei mégis elsősorban a „bezárt folyadékokkal” foglalkozó hidrosztatikát értik. A hidraulika értéke pont abban rejlik, hogy alkalmazása és alkalmazási területe nagyon sokrétű, ráadásul valóban szervesen beágyazódott mindennapi életünkbe (közlekedés, bányászat, mezőgazdaság, építőipar, áruszállítás, energiatermelés, környezetvédelem stb.). Olyannyira, hogy „kicsiben” is mindig velünk van például az autóban, a házi vízellátásnál, a felvonóknál és a szerszámgépeknél is.

A hidraulika csoportosítása végtelenül egyszerűen mozgathatóságukhoz igazított, így vannak telepített, stabil, helyhez kötöttek és mozgó (pl.: kerekeken) berendezések. Az úgynevezett stabil hidraulikával például prések, fröccsöntő gépek, hengersorok, emelő eszközök, felvonók, zsilipek és duzzasztók, kohó- és hengerművek, turbinák és hídműködtető szerkezetek kapcsán találkozhatunk. Ezek alapvető jellemzője, hogy elemekből összeépíthetők, tipizálhatók majd tömlővel összeköthetők és működtethetők. Mozgó hidraulikai berendezéseket általában az építőipar területén láthatunk. Például markolók, rakodógépek, emelők, kotrók és daruk formájában. De természetesen a gépjárműgyártásnak is sajátjai a hidraulikus eszközök. A hidraulika egyik előnyét az jelenti, hogy kis elemek alkalmazásával nagy erők átvitelére vagyunk képesek, megbízható pozícionálással. Az ilyen rendszereknek általában kedvező a hőelvezetése, egyszerűen állítható a sebessége, illetve jól vezérelhetők és szabályozhatók. És, hogy mi mindenre képesek még? Azt az alábbi négy kép remekül szemlélteti: